Lasztonya Zala Megye délnyugati részén, a Letenyei Járásban található zsákfalu. Közvetlen bekötőúton Bázakerettyén keresztül érhető el, de több földút is összeköti szomszédaival (pl. Lispeszentadorján, Pördefölde). A település Letenye városától 18 km-re fekszik, GPS koordinátái: 46.5567, 16.7162. Közigazgatásilag a bázakerettyei jegyzőséghez, míg egyházilag a letenyei római katolikus plébániához tartozik. Területe megközelítőleg 877 hektár. Lasztonya és Kámaháza településrészeket az Alsó Válicka patak választja el egymástól.
Az 1970-es évekig a lakosság lélekszáma 300 fő fölött volt, majd azt követően napjainkig az elöregedés és elköltözés miatt drasztikus csökkenési folyamat következett be. Jelenleg alig haladja meg az 50 főt.
A lakosság körülbelüli megoszlása: magyar 67,4%, roma 32,5%. A lakosok 83,5%-a római katolikusnak, 11% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,4% nem nyilatkozott).
Legnagyobb helyi munkáltató az önkormányzat és a Cse & Ko 2000 Faipari Kft. illetve néhányan a környező falvakba, városokba járnak dolgozni. Alapvetően az aktív korú lakosság száma meglehetősen alacsony.
A településen falugondnoki szolgálat működik. A 2018-ban leégett közösségi színtér újjáépítése jelenleg is folyik. A könyvtáruk, mely a megyei hálózat része, ideiglenesen a polgármesteri hivatalban kapott helyet a működéshez. A bolt-, iskola-, óvoda- és orvos ellátottság megoldása a szomszédos Bázakerettyén történik. A postai szolgáltatást a lenti hivatal mobilposta szolgálata biztosítja.
A jelenkori címer pajzsára Lasztonya nevezetességét, az 1700-as években épült harangtornyot helyezték, mely a vallás, a jövőbe vetett hit az összetartóerő szimbóluma. A pajzsfőben lebegő újhold és aranyló nap egyben utal a múltra, a jelenre, a megújulásra és a fejlődésre. A község címerpajzsának tartójaként - a falu volt birtokosának az Esterházy családnak a címerállata - az aranygriff került. A griff a sas és az oroszlán kombinációjából kialakult fantázialény, a sas égi és az oroszlán földi királyi hatalmát egyesíti. A keresztény hitvilágban Krisztus feltámadásának és mennybemenetelének jelképe, a mennyország kapujának őrzője.
Az infrastruktúrát és a lakóházak jelenlegi állapotát tekintve hatalmas feladatok tornyosulnak az itt tenni akarók előtt, ugyanakkor rengeteg lehetőség rejlik még e festői kis településben.
A falut Csömödér – Kistolmács kisvasútvonal szeli át, melyet a Zalaerdő Zrt. üzemeltet. A menetrend szerint járó kisvonat igen kedvelt a túristák körében, s 2004 óta a pályán egy teljesen felújított, Ábel elnevezésű nosztalgiagőzös is közlekedik.
Fontos megemlíteni még a Rockenbauer Pál féle Kék Túra útvonalat, hiszen ez is érinti Lasztonyát és rengeteg látogatót vonz.
A település nevezetességei közé tartozik a lasztonyai településrészen a XVIII. században épült római katolikus harangláb és a mellette látható I. és II. világháborús emlékmű, amely a két háború helyi áldozatainak állít emléket.
Kámaháza településrészen található egy szép fa harangláb és a hajdani Sulykovszky hercegi kastély parkjában álló tulipánfa.
A településtől nyugatra, a 277 méter magas dombon áll a négyszintes kilátó, amely a „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” elnevezésű projekt során épült.
|
Lasztonya határában egy Dél-Zalában kimondottan botanikai ritkaságnak számító értékkel találkozhatunk, mégpedig a gímpáfránnyal. A páfrány név hallatán a legtöbb ember a hűvös, párás erdőkben, patakpartokon tenyésző, szárnyaltan összetett levelű növényekre gondol. A gímpáfrány az egész világon elterjedt növény. Hazánkban elsősorban a középhegységek mészkő szurdokerdeinek jellemző faja, de a sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében is előfordul. Az Alföldön és alacsonyabb dombvidékeinken azonban igazi kuriózumnak számít, itt előfordul, hogy öreg kutakban telepszik meg. Lasztonyán egy mély völgyben lévő szurdokerdőben találjuk meg a növényt. A gímpáfrány termőhelye itt Lasztonya mellett mintegy 18 hektár nagyságban helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A térség meghatározó fái közé tartoznak a bükk, tölgy, éger, gyertyán félék, de előfordul még a fenyő és nem utolsó sorban a még egy itteni jellegzetesség a kislevelű hárs.A patak menti erdős területek élővilága is meglehetősen gazdag, ehető gombákban is bővelkedik. Madarai közül kiemelendő a szépséges vadgerle és a kisebb termetű rozsdás csuk. |
|
Lasztonyán a mára kialakult alacsony lakosságszám és a kultúrház jelenlegi állapota miatt nem igen beszélhetünk közösségi művelődésről, helyi civil szerveződések nincsenek.
Nyugdíjasklub működött a közelmúltig a településen, illetve voltak kezdeményezések a roma lakosság összefogására, a gyermekek számára játékos kézműves technikák szakkörszerű gyakorlására.
Az nemzeti- és egyházi ünnepeket, még ha csak néhány fővel is, mindig megtartják. Jelenleg is a kámaházi harangláb megkoszorúzó ünnepségére készülnek. Templomuk nincs, de egy római katolikus imaházat működtetnek a településen.
A közösségi színteret pályázati forrásból próbálják újjáépíteni, s tervben van a régi gazdátlan ingatlanok hasznosítása is.
Lasztonya eleve nehéz helyzetből indul, s itt már nem is csak a fejlődés, hanem sajnos a fennmaradás is a tét. Több aktív lakosra vagy elszármazott segítőre lenne szükség, akikből akár egy tevékeny civil szervezet létrehozása is lehetséges. Azt a hátrányt, hogy zsákfalu, előnnyé is lehetne kovácsolni, hiszen sokan keresik manapság a csendes nyugodt környezetet és dolgoznak az interneten keresztül otthonról, vagy biogazdaságokat létrehozni, de ehhez is, mint mindenhez emberierőforrásra is szükség van. Továbbra is kulcskérdés a közbiztonság és a nemzetiségek helyzete.
